Az Active2Public Transport (A2PT) ljubljanai zárókonferenciája több volt, mint egy több éves együttműködés formális lezárása. Mindenekelőtt azt mutatta meg, hogy az aktív mobilitás és a közösségi közlekedés kombinálása a gyakorlatban is működhet – és hogy a Duna-menti régiók és országok most már konkrét tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyekre építhetnek.
A szlovén Környezetvédelmi, Éghajlatvédelmi és Energiaügyi Minisztérium támogatásával szervezett és a Szlovén Nemzeti Kerékpáros Konferenciához kapcsolódó rendezvény stratégiai megbeszéléseket hozott össze a terepről vett gyakorlati példákkal. Ez a kombináció jellemző az A2PT-re: a projekt nem pusztán a jövőképre épült, hanem annak tesztelésére, hogy mi segíti valóban az embereket a gyaloglás, a kerékpározás és a közösségi közlekedés kombinálásában a mindennapi életben.
Ahogyan Horst Schindler projektfelelős a megbeszélés megnyitásakor rámutatott, a projekt valódi értéke az erős nemzetközi dimenziójában rejlik. A fenntartható mobilitás kihívásai nem állnak meg az országhatároknál, így a megoldásoknak sem szabad ott véget érniük. A különböző országokból érkező partnerek közötti tapasztalatcsere olyan alapot teremtett, amely a projekt hivatalos lezárását követően is jelentőséggel bírhat.
Ez a régiók és a nemzeti hatóságok számára egyaránt fontos. Az A2PT nem csupán elszigetelt kísérleti projektek sorozatát hozta létre. Átfogóbb üzenetet közvetített: a klímasemleges mobilitás nem érhető el pusztán új technológiákkal vagy önálló beruházásokkal. Jól megtervezett kapcsolatokra van szükség a különböző közlekedési módok között, valamint egy olyan megközelítésre, amely az emberek tényleges mozgásában gyökerezik – nem abban, hogy a tervezési dokumentumok hogyan feltételezik az utazást, hanem abban, hogyan jutnak el a munkába, iskolába, állomásokra és szolgáltatásokhoz a mindennapi életben.
Ez a felhasználóközpontú szemlélet alakította a projekt főbb eredményeit is. Az A2PT bemutatta a Duna A2PT Akciótervet, az online eszköztárat (www.active2publictransport.eu ), az A2PT Tervezési Elveit, az intermodális csomópontok akadálymentesítésére vonatkozó ajánlásokat, valamint a kísérleti tevékenységekből levont tanulságokat. A hatóságok számára ez nagyon praktikus dolog: nem kell a nulláról kezdeniük. Most már rendelkeznek egy keretrendszerrel, példákkal és útmutatóval, amely a helyi körülményekhez igazítható.
A projekt egyik legerősebb vonása azonban az, hogy nem állt meg a dokumentumoknál. A partnerországokban valós intézkedéseket teszteltek – a kerékpártárolóktól és a kerékpárok buszokon történő szállításától kezdve az integrált jegyeken, az ideiglenes utcai átalakításokon, a kerékpártesztelési programokon és az utastájékoztatás javításán át. Ezek a kísérleti projektek segítettek megmutatni, hogy mi működik, mi igényel módosítást, és mi lehet máshol is átvihető.
Ez az a pont, ahol a projekt a legtisztább értéket kínálja a Duna-menti régió más régiói számára. Nem csupán „jó gyakorlatok” történeteikkel rendelkeznek, amelyeket távolról megfigyelhetnek. Tanulhatnak a hasonló közigazgatási, közlekedési és területi kontextusokban kidolgozott, tesztelt megoldásokból. A regionális hatóságok számára ez értékes a beruházások és szolgáltatások tervezésekor. Országos szinten bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az intermodalitás támogatása nemcsak a stratégiákban, hanem a mindennapi működésben is értelmes. A Duna-menti régió egésze számára pedig egyértelmű jelzést küld arról, hogy a közös munka használhatóbb eredményeket hozhat, mint az elszigetelt helyi erőfeszítések.
A projekt nemcsak az infrastruktúrára és a szolgáltatások tervezésére fordított nagy figyelmet, hanem az akadálymentesítésre, a felhasználói igényekre és a viselkedésváltozásra is. A polgárok és a kerékpárosok visszajelzései azt mutatták, hogy a fenntartható mobilitásnak kényelmesnek, olvashatónak és a mindennapi életben valóban működőképesnek kell lennie. E tekintetben a megbeszélések megerősítették a hatóságok számára egy tágabb értelemben vett álláspontot: egy jó megoldás nemcsak műszakilag megalapozott, hanem használható is azok számára, akiket szolgálni hivatott.
Erős politikai jelzés érkezett a szlovén nemzeti szintről is. Darko Trajanov, a Környezetvédelmi, Éghajlatvédelmi és Energiaügyi Minisztérium Fenntartható Mobilitási és Közlekedéspolitikai Igazgatóságának főigazgatója hangsúlyozta, hogy a közösségi közlekedés Szlovénia egyik legfontosabb prioritása, és hogy az A2PT eredményei hozzájárulhatnak az állomások akadálymentesítésének és az intermodális csomópontok jobb tervezéséhez. Ez egy fontos szempont, mert azt sugallja, hogy a projekt eredményei nem feltétlenül adminisztratív lezárással végződnek, hanem beépülhetnek a hosszabb távú stratégiai folyamatokba.
A konferencia azt is megmutatta, hogy az A2PT értéke nemcsak az eddigi eredményeiben rejlik, hanem abban is, hogy eredményeit hogyan lehet most továbbvinni. A hasznosításról és a projektek szinergiáiról folytatott megbeszélés rámutatott az olyan kezdeményezésekkel való kapcsolatokra, mint a StepUp és a CityWalk 2.0, valamint a tágabb Duna-menti és európai politikai keretekkel. Ez azt jelenti, hogy az A2PT eszközei és tanulságai továbbra is támogathatják a képzést, a tanácsadói munkát és a jövőbeli együttműködést.
A jövőbeli együttműködésről szóló megbeszélés során Franc Žepič, az EUSDR 1b prioritási területének koordinátorhelyettese hangsúlyozta, hogy a mobilitást olyan rendszerként kell értelmezni, amelyben a gyaloglásnak, a kerékpározásnak, a közösségi közlekedésnek, a vasútnak, a közúti, a légi és a vízi közlekedésnek egyaránt szerepe van. Az A2PT-t gyakorlati példaként mutatta be arra, hogy a közlekedési módok közötti jobb integráció és az erősebb első és utolsó mérföldes kapcsolatok hogyan tehetik reálisabbá a multimodalitást a polgárok számára, hogyan javíthatják az összeköttetéseket és támogathatják a fenntartható mobilitást a Duna régióban.
Az A2PT ezért meglehetősen egyértelmű üzenetet hagy mind a donorok, mind a tágabb szakmai közösség számára. A projekt megmutatta, hogy az aktív mobilitás és a közösségi közlekedés kombinációja lépésről lépésre javítható konkrét intézkedésekkel, közös elvekkel és gyakorlati értékkel bíró eszközökkel. A régiók ötleteket meríthetnek belőle saját megvalósításukhoz. A nemzeti hatóságok felhasználhatják a kipróbált tanulságokat a stratégiai tervezésben. A Duna régió egésze pedig közös viszonyítási pontot nyer egy kevésbé autófüggő és felhasználóbarátabb mobilitási rendszer kiépítéséhez.
A ljubljanai konferencia tehát nem csupán a projekt utolsó állomása volt. Inkább annak a jele volt, hogy a legfontosabb kérdés következik: hogyan lehet az A2PT eredményeit a szélesebb körű gyakorlatba átültetni, a különböző helyi körülményekhez igazítani, és a Duna régió mindennapi közlekedéstervezésének részévé tenni.
Az eredeti cikk:
A projektről további információ: