Rólunk

Mi a GYSEV Zrt?

A GYSEV Zrt. magyar-osztrák tulajdonú vasúttársaság. A jelenlegi tulajdonosi szerkezet: Magyar Állam: 65,6%; Osztrák Köztársaság: 28,2%; STRABAG SE: 6,1%
 

Minek a rövidítése a GYSEV Zrt?

GYSEV: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. Német neve Raab–Oedenburg–Ebenfurter Eisenbahn AG, rövidítve Raaberbahn AG. A vasúttársaság magyarországi székhelye Sopronban, ausztriai székhelye Bécsben, ausztriai fióktelepe pedig Vulkapordányban (Wulkaprodersdorf) található.

Hol működik a GYSEV Zrt?

Nyugat-Dunántúlon és Kelet-Ausztriában. A társaság tulajdonában van a Győr-Sopron-Ebenfurt vonalszakasz. Emellett üzemelteti a Fertővidéki Helyiérdekű Vasútat Fertőszentmiklós és az ausztriai Nezsider (Neusiedl am See) között. Szintén a GYSEV Zrt. üzemelteti 2001 óta a Sopron-Szombathely. 2006 óta pedig a Szombathely-Szentgotthárd szakaszt. 2011-ben újabb 214 kilométer vasúti pályaszakasz üzemeltetésére kapott megbízást a tulajdonos magyar államtól a GYSEV: ezek a Rajka-Hegyeshalom-Csorna-Répcelak-Porpác, a Porpác-Szombathely, a Szombathely-Kőszeg, a Szombathely-Zalaszentiván, valamint a jelenleg nem működő Körmend-Zalalövő közötti vonalak.
A cég ezeken a szakaszokon végzi a közszolgálati személyszállítást. Emellett a GYSEV személyszállító vonatai gyakran Budapestig és Bécsig közlekednek.

Évente hány utast szállít a társaság?

A vasúttársaságnak tavaly összesen 5 millió 8 ezer utasa volt. 2011-ben megfordult az addigi trend: az év márciusától folyamatosan emelkedett az utasok száma: az előző év azonos időszakához képest augusztusra már csaknem 6, októberre pedig 7,5 százalékkal utaztak többen a GYSEV járatain. Az összesített adatok alapján év végére 245 ezerrel volt több utasa a vasúttársaságnak 2011-ben, mint 2010-ben. Legnagyobb mértékben, 16 százalékkal azon utasok száma emelkedett, akik teljes árú menetjegyet váltottak utazásukhoz. Az utasok tavaly csaknem 11 millióval több kilométert tettek meg a GYSEV vonalain, mint az előző évben. Nem változott jelentősen az utasok által megtett táv: ez 2010-ben és tavaly is 44 kilométer volt átlagosan. A vasúttársaság szerint ez azt jelenti, hogy elsősorban a naponta munkába igyekvők közül választották jelentősen többen a vasúti közlekedést. Az adatokban az átvett vonalak utasforgalma nem szerepel.


Áruszállítással is foglalkozik a GYSEV?

Igen, erre önálló cég alakult, a GYSEV CARGO Zrt., (http://www.gysevcargo.hu) amely 2011-ben kezdte meg önálló tevékenységét. A GYSEV CARGO Zrt. jelentős részt vállal a kelet-nyugat irányú vasúti tranzitküldemények, illetve a magyar és osztrák export, import vasúti árufuvarozásban. Tevékenysége során innovatív technológiai megoldásokat megvalósítva elégíti ki ügyfelei igényeit a vasúti árufuvarozásban és az ahhoz kapcsolódó logisztikai szolgáltatások területén.
Partnerei között megtalálhatóak a régió legnagyobb vasúti szállítmányozói (pl. Schenker, Express, Kühne+Nagel) ill. a régió jelentős termelővállalatai (pl. autógyárak, vegyipari nagyvállalatok, erdőgazdaságok)


Mikor, milyen céllal alapították a GYSEV-et?

A vasúttársaság működését Viktor Erlanger báró kezdeményezte, 1872-ben. Az alapítást a Ferenc József császár kézjegyével ellátott 1872. évi XXVII. törvény szentesítette. Az ún. engedélyokmány első mondatai a következők: „Erlanger Viktor báró jogot nyert az alább következő általános és részletes feltételek alatt egy mozdony-vasút kiépítésére és üzletbentartására mely vasut a szab.állam vagy a magyar nyugati vaspálya győri indóházából kiágazva Csornán, Kapuváron, Czenken, Sopronyon át Ebenfurt felé az országhatárig terjed.”
A GYSEV Részvénytársaság 1875-ben alakult meg. Az első vonalszakasz Győr és Sopron között 1876. január 2-án nyílt meg. A Sopron és Ebenfurt közötti szakaszt 1879. október 28-án adták át a forgalomnak. A csatlakozó Fertővidéki Helyiérdekű Vasút 1897. december 19-én kezdte meg működését. A cél alapvetően a magyarországi gabona eljuttatása volt külföldre, elsősorban az osztrák főváros, Bécs piacaira.


Hogy alakult a GYSEV története az alapítás után?

A GYSEV 1890-ben vezette be az ún. zónadíjazást. Ezzel jelentősen megnövelte az utasforgalmát is. A részvénytársaság forgalma jól megválasztott tarifáinak köszönhetően a századforduló éveiben és azt követően is gyorsan nőtt. Az első világháborút követő saint germain-i, majd pedig a trianoni békeszerződések alapjaiban rázták meg a vasúttársaságot, de a cég tulajdonképpen ennek köszönhette jövőjét is, hisz a békeszerződések alapján az Osztrák Állam 1923-ban belépett a koncesszióba. A társaság azóta, így napjainkban is, két állam területén látja el feladatait. 1949-ben, a törvényerejű rendelet ellenére nem került sor a GYSEV államosítására. A GYSEV részvénytársasági formában, osztrák-magyar vegyesvállalatként működött. A Magyar Állam mellett (61%) a vállalatban az Osztrák Állam 1994-ben a soproni terminál bővítésével szerzett tulajdonrészt (33%), majd 2003-ban a Speditionsholding GmbH is részesedést vásárolt (6%). A mai tulajdonosi szerkezet 2009-ben alakult ki.

<< vissza